A jurta a vándorló nomádok, így a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. A jurta kör alakban felállított rácsos fala a (kerege) tartotta a tetőlécekkel középre igazított kerek kör alaku füstnyílást amit építéskor az "istenfának" nevezett villás alaku rúd tartott. A "kerege" köré szorosra feszített kötél biztosította hogy a jurta az "istenfa" kivétele után nem rogyott össze."

A jurta, mint egykor, úgy ma is rendkívül hasznos azok számára, akik nem szeretik a „röghöz kötöttséget", szeretik csak úgy felütni valahol a sátorfájukat. Persze azért legbiztonságosabb ezt egy saját birtokon tenni. Manapság egyre többen fedezik fel, hogy a jurta nem primitív lakóeszköz, hanem egy kényelmes, szellős, sajátságos hangulatú otthon, felszerelve korunk modern háztartási gépeivel, berendezéseivel. Szóval a jurta egy igazi mobil ház

  • img01

    Kazah-kirgiz jurta

    Megnézem
  • A kazah-kirgiz jurta igen dekoratív, szemet gyönyörködtető megjelenésű építmény. Magas tetőszerkezet, gömbölyded oldalfal jellemzi. Tetőrúdjai tőben hajlítottak, nem támasztják alá a füstnyílást rudakkal, nagyobb a belső légtér. Nem annyira stabil, mint a mongol típus.
  • img01

    Mongol jurta

    Megnézem
  • A mongol jurta fő jellemzője, hogy a tetőrudak egyenesek és a füstnyílást két pózna támasztja alá. Szerkezete stabil, masszív az időjárás viszontagságainak jól ellent áll.. Rendszerint egyszárnyú , kifelé nyíló ajtajuk van. Általában 4- 6 méteres átmárővel készülnek, de találkozhatunk ettől jóval nagyobb átmérőjű jurtákkal is.

Alapanyagok

A jurta rácsszerkezetéhez göcsmentes vörösfenyő, vagy kőrisfa léceket használunk. A léceket gőzölve hajlítjuk, hogy a rácsszerkezet szépen kövesse a kör ívét, hajlítás nélkül ugyanis a lécek homorúak lennének a rácsban.

A vörösfenyő híresen jól ellenáll az időjárásnak, élettartama igen hosszú.

A kőrisfa nem igazán tartós, viszont a legrugalmasabb faanyagok egyike, masszív rácsszerkezetet lehet belőle készíteni. A rácsszerkezet léceit nedves bivalybőr szíjakkal kötjük össze.

A tetőlécek, az ajtó és a tetőkarika alapanyaga lucfenyő.

A faanyagokat lenolajjal kenjük át, ettől szép sárgás színt kapnak és tartósít is valamennyire, bár az ajtót és a rácsszerkezet alsó részét érdemes speciális víztaszító és gombásodást gátló festékkel lekenni.

A borítás három részből áll. A tetőrudakra először egy normál lepedőanyagból készült ún. belső vászonborítás kerül. Ezt követi a filc borítás a jurta teljes felületén, végül a vízhatlan sátorponyva borítás kerül a jurtára. A hőszigetelést több filcréteg egymásra terítésével lehet hatékonyabbá tenni. A filc mű-, illetve természetes anyagok keverékéből készül tömörítés útján.

Előnye, hogy nem rohad el, jó hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik.